Tragédia dalban elbeszélve.
Fizeted a nyugdíj és egyéb járulékokat rendesen. Mi 1992. óta állandóan pontosan és nem is a minimálbér után, mindent befizettünk.
Ma az ellenőr bácsi (fiatal ember) olyan papírokat szeretett volna megkapni, amilyenek csakis a mesékben léteznek. És megkapta őket! Éviék szépen kitettek magukért. Hála és köszönet nekik! Most meg körmölhetnek majd papírokat rendesen! Olyan papírokról van szó, amikről mindenki tudja, hogy tök mindegy, mi áll bennük, de mivel az adminisztráció az fontos és ők le akarják magukat védeni, velünk pótoltatják, meg kötözködnek.
Nem baj!
Már a nemzetközi jogsinál tartunk!
Ajándékok beszerezve, viszont a kerti parti szorongást okoz, mert sokkal többen leszünk, mint elképzeltem, nem tudom, hogy fogok mindenkit megetetni!(40-46 fő) Rájöttem, hogy azért nem vagyok vendéglátós. Egész életemben etettem mindenkit magam körül. Most fáradnék bele? Nem lehet. Ki van zárva! Titkon reménykedem benne, hogy hoz mindenki egy kis pótlást, ahogy meg is kértem rá mindenkit, de ki tudja?
A végén a szokásos lesz, csomagolnom kell majd kilószámra a kaját, hogy ne romoljon ránk.
Ilyen kis bizonytalan lennék?
Ki? Én? Áh!
