Pont, mint a trópusokon játszódó regényekben. Zümmög a légy a nagy melegben, párás, lusta minden és mindenki, ráérünk idegeskedni, majd megoldódik a dolog.......
Na ettől kapok és sikitófrászt.Átnevelőtábor, ez jut eszembe, nagyon nagy önuralom és visszafogottság kell ehhez. Tényleg nem vagyunk egyformák. A gyors, tökéletes megoldások az égben találtatnak. Otthon ez elképzelhetetlen lenne.
Ma azon akadtam ki, hogy minden ellenkező hiresztelés ellenére, a sátor nem a kényelem szigete. Helyhiány, eső, állandó szorongás, hogy benéz valami, vagy valaki.A törött karommal lavirozni, nem egyszerü.
Nézzük már a megoldásokat lakásra, újra. Ráadásul egy szemétdomb az egész hely és ez nagyon idegesit.
Az emberek kedvesek, de nem értem őket......Na jó befejeztem a siránkozást.
A Babám egy tündér, ez a fő...
