Nem tudtam összekotorni magam. Szinte semmit nem csináltam, csak néztem az ablakból a dért, a hideget, fáztam és álmodoztam. Délután 5-re jutottam el addig, hogy vettem a bátorságot, hogy megkérjem a zuramat, hogy talán vásároljon be. És most ez a tündér elment vásárolni. Tejet, kenyeret és gyümölcsöt. Én meg ábrándozom továbbbb......
A repülőjegy meg megvan!
Talán az van, hogy nem is hiszem el?
