Azért, mert mi fejjel lefelé vagyunk, örülünk ám, ha irnak nekünk. Nem kéne minket már elfelejteni. Én itten irom a blogot, de ti miért nem adtok hirt magatokról? Várom ám az otthoni hireket! Van jó internetünk, beszélni is tudunk! Igaz, hogy kempingezve, és igen egyszerüen, de mindenünk megvan. Szóval ne felejtsetek minket el! Itt minden olyan, mint a filmekben, gyönyörü a táj, kevesen laknak, most még hideg is van, nagyon hasonlitanak a körülmények az angolokéihoz. A kiejtésük, az valami pazar. Elöször azt hittem, dánul csacsognak, de nem, angolul szerettek volna. Nekem mindegy, én azt sem értem jól.