Mert állandóan elmegyünk. Most a világ végén voltunk éppen. Füzesgyarmat pont ott van, ahol vége van a világnak, ott balra kell fordulni és már le is lógathatod a lábad a semmibe.
A szálloda közepesen szar volt, a kaja szakácsnő szememmel pocsék, vendégszememmel elég jó, hízás szempontjából marha veszélyes volt. Gyógyvízileg kiváló!!!!Hangulatilag tökéletes, de az a társaság miatt volt.
Egyszóval nem bántuk meg, hogy elmentünk. Volt sok aranyos kis sztorink is. A legérdekesebb, mikor Marcsika azt mondta ma reggel, hogy tök sós a kávéja. Jót kuncogtunk rajta, hogy az amúgy jó izlelőbimbói elromlottak a tegnap esti Tokaji 5 puttonyostól, meg különben is szeret viccelődni. Megkóstoltam és azzal a lendülettel kiköptem a kávéját, mert tényleg sós volt. Ugye milyen szellemes vicc egy konyhás részéről, a cukorszóróba sót rakni? Ha ha ha....Mi nem tudtunk olyan jót nevetni rajta, de lelke rajta mindegyik vicceskedvű konyhásgyereknek!
