Mára erősen leromlott a közérzetem. Olyan igazi nyálas, randa de főleg hideg az idő. A legnagyobb baj az, hogy kb térdig járunk a falevelekben, amiket majd át kell helyezni más helyre, ha normálisan szeretnénk járkálni a saját udvarunkban, de ez azért több mázsa falevél. Nem is reménykedhetek abban, hogy majd elfújja a szél egy kicsit arrébb őket, mert most egy csomó eső esett rájuk és ragaszkodnak hozzánk, nem mozdulnak.
Tegnap Szentendrén voltunk és belekerültünk egy pozitív örvénybe, ami felemelt minket magasra. Jó volt.
Újra rájövök, hogy a saját dolgaimat nagyon meg tudom nehezíteni, de képes vagyok a fejlődésre! Ez lenne az élethosszig tanulás?
