Mindig félve megyek színházba. Nem tud meghatni az igyekezet, ha van benne hamisság, azonnal elmegy a kedvem tőle. Ha kiabálnak, ha csendesek, ha hamisak, ha túljátszanak, ha nem jók, fel szoktam állni és leginkább hazaszaladok. Egy igazi finnyás budai polgárlány vagyok, aki kissé sznob és nagyon kritikus.
Tegnap megtörtént a csoda!!! 2x70 percet egy merő katatóniában végig figyeltem és nem zökkentett ki semmi, mert tökéletes volt a darab, az előadás, a rendezés és a színészek fényességesen jók voltak. A téma sem kutya, a nézők közül senki nem zörgött, nem beszélt, nem nézte az Iphonját, a mobilját, nem tapsolt bele, döbbenetes csend volt és kirobbanó siker. Hihetetlen!!! A Belvárosi Színház, főleg a Kulka, nem okozott csalódást már eddig sem, de ez szuperszonikus volt!
