Nemá! A fejemre esik az eső az ágyamban! Hihi! Közben fő a babgulyás a kertben. Hagyjuk, vagy essen bele az eső? Ma itt ülésezik a kórus kuratóriuma. Nem tudom, min röhögnek annyit? Na mindegy.
Ma rányitottam az ajtót a fürdőszobában Daronre, jó a segge a fiúnak! Annyira nem zárják az ajtókat, hogy bizony, megtörténik az ilyesmi.
Gabi nénivel beszélgettem ma egy jót, megmondta a frankót, hogy mit csináljak a vállammal, azóta felkötöm a csuklómnál fogva egy kötélre és a jó kezemmel, ami a bal, huzigálom szisztematikusan ide oda, hogy lazuljanak az inaim. Biztos, hogy ez jó lesz így!
Egyre több dologra tudom már használni szegény jobb karomat. Ma végre már enni is tudtam jobb kézzel! Éljen! Sőt, éjjel ráfeküdtem egy kicsit a jobb oldalamra! Hurrá!
Mire hazaérek, teljesen jól leszek!
Kicsit unom ezt a mai napi egész napos szolgálatot, amit a saját fejünkre mértünk ki, de a tegnap este varázslatos volt!!!
Kockáztunk egy tök jó Gaspókert Daron-nel és utána rikiztünk, amit azzal a lendülettel megnyert, mert tök jól kártyázik a fiú. Ma a preferansz következik. Direkte élvezet vele játszani és angolul megtanulni a kártyadolgokat. Szóval berendezkedtünk hosszútávra. (még 7-8 hét). Sok mindenen gondolkoztam, többek közt arról, hogy lehetne-e itt élni örökre? Válasz a tudományos rovatban! Matyi blogján…
