Tegnap találkoztunk a kis hawaii csapattal. Róza, a lánya, az ő férje, és két kicsi leányunoka. Hát nagyon kedves kis csapat, az mondhatom! Nagyon kellemes lesz velük találkozni a világ bármely táján. Megható volt számomra, ahogy a kis 3 éves leányka elhelyezkedett az ölemben és rávezetett, hogy a haját simogassam. Én már azt hittem, ilyen soha nem lesz velem. Ráadásul a nagymama szerint ő a kis dulifuli a családban, nem tisztel meg a bizalmával sok embert. Nahát!

A férj egy indiai mackó, aki egy nagyon nagy tudású orthopéd szakorvos, aki röpke 5 perc alatt 2 olyan dolgot tanácsolt nekem, amilyet a rengeteg orvoshozjárásom alkalmával soha nem kaptam. Köszi Ray! Láttátok volna a szemét, mikor végre arról beszélhetett ami az életét jelenti! A szakmájáról. Mondhatom, hogy ilyen emberekkel találkozni, több napos feltöltődést jelent nekem. Nagyon kedves család az övék, remélem, sokszor fogunk találkozni!