Na akkor mégis elmegyek. Az lesz az idei nyaralás. Matyi évfolyam találkozóján, gondoltam, nem zavarok, de kiderült, hogy mindenki a párjával megy, kedvem is van hozzá, most, hogy nem fáj a lábam, talán el is tudok majd menni az út egyik oldaláról a másikra ami olyan 700-800 méter jelent időnként. Szeretem az ukránokat és ez a társaság nagyon kedves és jókedvű. Biztos jó kis evészetek, ivászatok és anekdotázások lesznek, mivel van, akivel 40 éve nem találkoztak! 

Utoljára a narancsos forradalom kellős közepén, álig tankban láttam a várost. A kontyos szépség volt az elnök és a ragyás hapsi ellen harcoltak, vagy pont fordítva, most remélem, nem lesz semmi ilyesmi!