Ez a kivétel minden alól. Európai kultúrájú, de mégis, egy kis sziget, a szigetlakók öntudatával, de nem a szigetlakók degeneráltságával. Közel is van, de mégis távol. Gyönyörű az épített környezet, mégis a természet utolérhetetlen. Vulkánikus, de nem fekete, poros, vagy terméketlen. Minden négyzetcentit beültetnek, mert tisztelik a földet. Szorgalmasak, a földből élnek, meg a turizmusból, de nem negédesek, nem játsszák meg az udvarias, de felszínes vendéglátót, hanem hihetetlen öntudattal, mégis nagy hiszékenységgel figyelnek rád. Tudják, hogy mit szeretnél. Második este már tudták, hogy milyen teát iszunk. A lakás elképesztő volt. 2 hálószoba, 2 fürdőszoba, egy nagy nappali és egy hatalmas terasz. Mindig volt egy ajtó, ami mögött nem tudtuk, mi lehet. Egy napig bolyongtunk, mire kitanultuk. Ez a királyi lakosztály volt. Hatalmasakat kirándultunk és utána még nagyobbakat aludtunk. Egy jó nagy esőben átázott a cipellőm, és mivel memory foam a talpa, tudjuk, hogy nem felejt, ezért egész nap cuppogtam a vízben, jól megfáztam, ahogy kell. Mostan itthon köhögök. Életünk egyik legnagyobb élménye volt. Csodás! Képek majd a picasán lesznek, ha ma felteszem őket.
Madeirán jártunk
2015.10.25. 09:25 Maceszka
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://macesz.blog.hu/api/trackback/id/tr658019559
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.