Van itt egy cipőbolt. 5 évenként veszek egy jó cipőt és addig hordom, amíg szét nem megy. Első utam odavezetett. Megvettem az álomcipőt. Puha, fűzős, kényelmes. Kissé nem tetszett az orra, de sebaj! Hazahoztam, járkáltam benne a szobában és rájöttem, hogy nem kényelmes, nem tetszik. Visszavittük, visszavették, ennek még jobban örültem, mint mikor megvettem! Ilyen dolgok történnek.
A szálloda a Kádár korszak ittmaradott igaz emléke. Permanensen működhetett, mert ezt az életben még nem újították fel! Igazi kihívás itt lenni! Málló vakolat, a parketta darabjai nem érnek össze, a fürdőszobaajtót Papa lekapta és a falhoz állította, Most remek fogas. Tudniillik, nem lehetett tőle közlekedni, mivel kifelé nyílik......Isteni építészeti megoldások! A "mit nem szabad" kategória nyertese! A kaja felér egy igazi gasztroélménnyel! Kérdés, hogy lehet a nagyon nagyon olcsó és ócska alapanyagokból, mégiscsak valami kevéske kaját főzni?
Egyébként meg annyira jól érezzük magunkat! Jó a víz, szép az idő és nem gondolunk bele mélyen semmibe sem... Édes semmittevés!!!
