Tegnap este megkaptuk a hihetetlennek tűnő jégesőt. Gyorsan lehúztam a redőnyöket, nehogy betörje e jég az ablakokat, de rájöttem, hogy a redőnyt is simán összetöri. A növényeinkről a levelek hihetetlen mennyiségben a földre kerültek a harcban, a látvány olyan szép januári volt, a bokáig érő jég látványa sokkoló. Közben megy az olimpia és minden bánatunkat feledtette az első aranyérem. A Forma 1-is kitűnő volt, az elejétől a végéig izgalmas és kalandos. Erre mondják, hogy ennél csak ne legyen soha rosszabb!
Szerencsés volt a mai napunk is. Papát a legnagyobb szeretettel és tisztelettel fogadták nem ügyfélfogadási időben a budaörsi Okmányirodánál, ahol az útlevelét hosszabbíttatta meg. Na ilyenekért volt érdemes élni! Én meg tönkrevásároltam magam az Auchanban és az Arbatban. Ki tudja rajtam kívül, mi az a Szajra? És az igazi Adzsika, meg a Napóleon torta, meg az a sok finomság, amit régen a Szovjetunióban árultak? Egy elmúlt időszak tökéletesen kifinomult termékeiről van szó. A Szajra, a legfinomabb konzerv hal. Az Adzsika, a legerősebb csipi a világon, lepipálja a chilipaprikát. A Napóleon torta, egy száraztésztájú krémes nápolyis torta és sorolhatnám. Olyan finom paradicsom és uborka, pilményi és fagyasztott bogyók! Nyami!!
