Megváltozik a szemlélet. Minden derékmagasságban létezik, se feljebb, se lejjebb. Óvatosan kell mozogni, mert a fájó testrészed akad be először bármibe. Járókeretem is van 2 db is. Józsika mindjárt a hazaérkezéskor adta, ezzel nagyon sokat lódított az amúgy megtépázott lelkemen. Aztán Mónika a falu első embere beállított egy állati klassz kerekesszékkel, hát meg voltam hatva. Másnap szó nélkül letette az ajtónk elé a Béla (ő a mi őrzőangyalunk a faluban) a második járókeretet. Sokat számít ez, mikor az ember teljesen elveszettnek hiszi magát!
A kórházban angyaliak és határozottak voltak velünk. Kedvesek, szakszerűek és pontosak. Kaptam lengéscsillapítós kötést a lábamra, ha mégis valamibe belerúgnék, vagy ráállnék, ami szigorúan tilos. Mondjuk én tényleg fakír vagyok, feltéve, ha nem önti el az agyam a pánik.Sajnos már elő is fordult, de már elmúlt. Már olyanokat is megoldok, hogy zuhanyozás, wc-re leülés, felállás féllábbal. Röhejesen hangzik, de gyakorlatilag lehetetlen megoldani, hacsak nincs elefánt lábizmod, Nekem, pedig nincs. Közben persze az azóta újra eltört kulcs csontom is morog, Majd őt is rendbehozatom, de azért a jóból is megárt ám a sok! Az Ó-Velence Étterem Attilája ma személyesen beszélte át velünk a jövő heti menűt. Egyszóval, ha én megteszek mindent magamért, itt minden a legnagyobb rendben van körülöttem, s ezért hálás vagyok mindenkinek!!! :::))))
