Szebben szólva Yvett, a mediterrán ciklon, ami érdekessé teszi a napjainkat. Hol esik és fúj, hol csak esik, de akkor nagyon. Tegnap téli ruhában fáztam, ma is, jövő hétre 30 fokot jósolnak, a fejem pont olyan, mintha egy bili lenne rajta és kongatnák néha. Folyik az orrom, könnyezik a szemem, de ez semmi ahhoz képest, amilyen náthás, orros emberekkel találkozom mostanában!
Közben a fák roskadoznak a gyümölcsöktől, szélvihar ide, vagy oda, szerencsére jól bele vannak kapaszkodva a fába! Nagy aggodalommal nézem, hogy a kb 1 mázsányi baracktermésből lepottyan-e egy szem is. A szilvafa, szinte már most össze van zuhanva a hatalmas súlytól, ami rajta lóg egy centis szilvákból. Ráadásul ez a besztercei szilva, ami a legfinomabb a világon! Tudom tudom! Mindig az a legfinomabb gyümölcs, amiről épp beszélek, vagy ami épp érik. A legkomolyabban mondom mindig! A Marcsi féle őszibarack, ami könyékig ért és a sárgadinnye, meg a meggy, a cseresznye, a sárgabarack, szilva, őszi, alma,szőlő, dinnye, Hawaiin a mangó, a papaya, ananász! Paradicsom!!! Hümm! Asszem, kihagytam az egrest, málnát, epret, és ezt így mind összesen!
Tegnap a Holokauszt évforduló kapcsán meglátogattuk a Fekete Edit grafikáit, nem mondom, hogy megnéztük, mert azt nem lehet befogadni csak úgy..... emészthetetlen.....elmondhatatlan, leírhatatlan.
Mondanám, hogy csodálatos, de az nem jó szó. Asszem elnémító..........
