Macesz.com

Pukk.... és csorogni kezdett. A falból a víz. Mi van? Valami csorog. Mi és honnan? De tényleg, honnan?Jött és állt a konyhában az ár és ment a szobám felé, mire rájöttem, hogy honnan és mi. A csapot elzárni nem tudtam. Mi legyen? Vízóra..... Hogy mászok le? Létra,,, Milyen létra? A kertben van a kétlábú létra. Hátha a szomszéd segít!  Rohanás. Nincs otthon...... Létra....kert. Leeresztés a vízórába. Elzártam!! Áll a szobámban is. A szőnyegek úsznak. Mit csináljak? Ezt a törött vállammal egyedül kilapátolni? Hogy??? A villany elment,.... az elosztók is vízben úsztak. Naná! Telefon. Móni és csapata. Simán nekiállt segíteni a polgármesterünk, lapátolni nálunk a vizet kifelé a lakásunkból. Soha nem fogom tudni meghálálni! Ez akkora veszteség, izgalom, munkamennyiség, amit egyedül nem lettem volna képes megoldani. Kb. 35- 40 perc lapátolás után, a katasztrófahelyzet elmúlt, telefonáltam Jani barátomnak, hogy segítsen! Rögtön felmérte, hogy egy vízvezeték szerelőt kell keríteni. Hozta is, ahogy kellett. Karcsi mindent megoldott, Jani barátom hozta-vitte, bevásárolta a szükséges dolgokat, Józsi szomszédom pedig a villanyóra visszanyomásában segédkezett. Olyan jó volt most pázmándinak lenni! Olyan jó, ha az ember a bajban nincs egyedül! Mire a férjem megjött Debrecenből, a helyzet egészen bírható lett. A szekrényeket tologattuk el, hátha aláment a víz, de szerencsére nem. Ha most hazaérünk és nem púposodott fel a parketta, akkor mákunk van!!! Hogy mi történt? Hát a víztisztító üvegpoharának az alja beadta a felmondását, megadta magát a nyomás alatt. Kitört és kész...... Mi a tanulság? A víznyomást ki kell egyenlíteni, Pázmándon jó lakni és a vályogházra vigyázni kell a belső árvizet is el kell kerülni!

Új Zélandon éjszaka van, nálunk épp fordítva. A gyerekek éjszaka szoktak megszületni, de az én Évikém, mint egy jól nevelt harmadik gyerek, tudja, hogy a szüleinek azzal okozza a legkevesebb problémát, ha az Izus és Bence oviban vannak, és ő pont akkor születik. És igen!!!! Ezért is örök az igazság, előre szorongani, nem érdemes, mikor jön egy dolog, meg kell oldani!

Évikém gyönyörű, hasonlóan a többiekhez! A Főnök kiszúrná ezer közül őt is. Gáspár gyerek. Picurka, kedves az arca, csendes, jóságos.

Teremtőm! Add, hogy egy boldog kis élettel több legyen a Földön! Kérlek szépen, biztosíts az unokáimnak hosszú, szép életet, iható vizet, ehető életeket és add meg, hogy sokszor találkozhassam velük!!! Ámen

Elkezdődött!!! Sőt..... a nyakunkon van a játszmázás kezdete.Ilyenkor ártatlan képpel, mosolyogva szoktak hátulról mellbe támadni. Már vártam! Mindegy, milyen eszközzel, mindegy hogyan, csak találjunk valamit! Már a múltkor is ez volt, egy nap alatt volt vagy több száz letöltés a Maceszon és találtak egy jó kis mondatot, amin lehetett egy hónapig témázni. Remélem, a mai nap sem volt hiábavaló! 

A nemtelen eszközök hónapja ez. A nagy megosztás, a kiskakasok kukorékolása a szemétdombon! Ha elképzelem, hogy ez egy 2 ezer fős falu, nem akarom tudni, hogy mi megy országos szinten! 

A körte, alma, szőlő ezerrel mosolyognak, a dió is hullik már. Itt az ősz. Jön az eső. Sőt! Itt az eső!  Színház, esküvő, vendégség, ez a hétvége programja. Mi nem unatkozunk, de van aki mindenre ráér!

Hát ez már mindennek a hatása, vagyis a teteje! Olyan fergetegesen jó beszélgetésen, családi ebédeken, vacsorákon vagyok túl, hogy ezekből fel tudok töltekezni egy évre. Egy hete unokatesó találkozó, tegnap egy másik családi ágon, a másod unokatesók (kettő hiánnyal). Megállapítom, hogy nagyon jó csapat vagyunk! Olyan tök jók, hogy csak na!

Lement a film a TV-ben. Csupa pozitív reakció, csupa okos, kedves, értelmes, jóindulatú hozzászólás. Féltő és kellemes reakciók az irányunkban. Mindig megerősít minket, hogy az az elgondolás, -amit mi egy közösségtől elvárunk és amiért hajlandóak vagyunk sokat dolgozni,- az jó!

Hideg van. 15 fok. Augusztus. Most mi van? Mikor Montenegróban voltunk, kicsit zavart a 40 fok, hazajöttünk, ott lett egy nagy jégeső, itthon meg sima eső van, de sok. Ma úgy menekültem le az Alba Plaza tetejéről, nehogy belém csapjon egy villám. Persze, szarrá áztam, az új frizurámmal, de nem baj.

Mostanában egy kicsit zavar, hogy sok a vérszívó vámpír a horizonton, de fel vagyok vértezve. Megértem, hogy sokan nagyon szeretnek magukról beszélni, magukat fontosnak tudni, tolakodni a saját problémáikkal, szerencsére most feltöltődve, jó vagyok.

Megint közeledik a sárdobálás ideje nálunk, felúsznak a felszínre a szemétdarabok, megszólalnak az elmebetegek is, nagy kár, hogy bezárták az elmeosztályokat!

Hát eléggé gáz, de időnként nem tudtuk, melyik országban vagyunk. Van egy szerb nyúlvány Boszniában, de nem igazán Szerbia az. Így aztán, ha nem vagyunk ismerősök a helyen, időnként nem tudjuk, melyik országban járunk. Mi időnként vitáztunk róla, de tulajdonképp mindegy lenne, csak a pénznemek nem ugyanazok, de mégis, mert a benzinkútnál, abban a pénznemben fizettünk, ami Boszniában van. Konvertibilis márkában. Már a neve is vicces nem? Az út is vicces volt. A montenegrói határon, egyszercsak egysávos lesz az út, elfogy rajta a beton, jönnek a kamionok szemben. Ez volt a "Kellene ma egy kis haccáré, haccacáré" . Utána szépen lassan megjavult, sőt lett 2 sávos is. Mire Szarajevóba értünk, már egész széles volt. Szép országok, nagy lehetőség van bennük. Jó volt nekünk ott. Persze nekünk könnyű volt olyan jó társaságban! Árpi jó tengeri medve, a vízen van elemében. Hajókáztunk jó sokat, megnéztünk minden érdekes csücsköt, beúsztunk egy öbölbe, ami áttetszően kék volt. A bátor nyulacska, aki én vagyok, újra megmérette magát a tengerben. Most nem csapott oda a sziklákhoz, de Timúrt igen. Szegény épp ránk várt az öböl végén, mikor egy szép nagy hullám megtette, amit nem vártunk volna. Szerencsére megúszta kisebb sebekkel!

Most mosok, kertészkedek. Jó az idő is, délutánra kisütött nagy nehezen a napocska! Itthon is jó!

Csücsmék mindenki, aki ott lakik, ahol a nagy Sztalin lakott, de nem orosz az illető. A mi kis Csücsmékünk nem orosz, nem ukrán, hanem karacsaj, ami szerintünk nagyon jó, de mások szerint nem annyira. Úgy telt el egy hét, hogy nem vettük észre. Csak a jó, a vidámság, a felejthetetlen beszólások, a jó érzés maradt meg. A közös életünknek az együtt töltött napjait Timúr mindig megfűszerezte valami felejthetetlen jó tapasztalattal, vagy tanulsággal. Most is így volt. Megtanultuk, hogy a visszafordíthatatlan betegségeket is lehet méltósággal viselni. Megtanított mindnyájunkat arra, hogy a becsületes, és jóindulatú életfelfogás mindig megtérül. Újra megtudtuk, hogy nélküle lehet élni, de nem érdemes és ezt már Anita és Árpi is megérezték.  Tegnap elutazott.... elvitte a repülő....

Montenegró egy nagyon szép, fejlődésben lévő ország, jobban használja az adottságait, mint 10 éve, sokat kell még gondolkodniuk a fejlesztéseken, főleg a szervezésben rosszak, Az államigazgatás rátelepszik az ügyintézésre, mint az elmúlt 70 évben mindenhol, a szemét szedés és a szennyvíz nincs megoldva, Úgy vezetnek, hogy az ember lánya fél kimenni az utcára, de balesetet még nem láttunk, szóval van két oldala mindennek. Aki nem szeret, vagy tud lépcsőt mászni, az maradjon otthon, járja az alföldet, csodálja a délibábot, ne jöjjön ide, mert mérges lesz és az nem jó.

Itt főleg a velencei és a monarchia emlékei éledeznek lassan, megcsodálni való mindig egy hegy tetején, vagy jó esetben, a hegy oldalában van, minimum lépcsőszám a 100, de inkább jóval több. A lakásunk is 90 lépcsőre van a tengertől. A víz 25-28 fokos, a levegő 30-40, egyszóval csoda! Aki kényelmes, kiülős, kávézós, fürdős partra vágyik, azt is talál, kicsit nehezebben, de talál.

Szedelődzködünk és utazunk haza, jó volt, szép volt és az aksijainkat feltöltő volt minden! Nekünk ez a nyaralás. Barátokkal lenni jó!!!!

Szépséges helye a földnek! Remélem, szeretettel vársz minket! Mi nyitott szívvel megyünk, befogadjuk a jót és elhárítjuk a rosszat. Jó hosszú autóút egy kis Szarajevóval fűszerezve. Pont melegben érkezünk, az itthoni esős, kissé hűvös után egy kis pecsenyére sülés is jól fog jönni! Füge, babér, tenger, hajókázás, Balkán.... Anita Árpi, Timúr! Szuper lesz nekünk!

Antonio Gades és Carlos Saura. Jó márkanevek ugye?? Hátborzongatóan csodálatos volt. Csak annyit vettem észre, hogy meg vagyok babonázva és tényleg tátva maradt a szám. Azt hittem, ez csak egy mondás! Úgy kellett becsuknom, az első flamenco után az arcomat, mert beleragadtam a székbe és mozdulni sem tudtam az áhitattól! Egy igazi csoda volt. Egy valóságos álom!

Tudtam, hogy ez az a művészet, ami engem elsodor, de nem tudtam, hogy 20 év kihagyás után ugyanúgy hat. Egy kész fájdalomcsillapító, egy jó adag zenével és tehetséggel megfűszerezve! Köszönöm az Urániának, hogy bemutatják ezeket a nagyszerű alkotásokat!

Most a Globe színház előadásaival is kacérkodni kezdtem.....

Eltűnt a középkor. Átléptem az újba. Eddig egy annyira nevetséges kis telefonom volt, hogy néha szégyelltem felvenni. Jobb társaságban egy kis mosolyt láttam az arcokon.Dugdostam is az idegen szemek elől! Szép volt, virágos volt, hippis, aranyos, vége......A Vodafon szakboltban egy akkora suttyót fogtam ki, hogy elszaladtam tőle világgá. Szegényke, csak paraméterekben tudott gondolkozni! Eladni nem tanult meg. Sokáig nem marad ott, mert ha én elszaladtam előle, aki szentül elhatározta, hogy új telefon nélkül nem megy sehová, akkor mit csinál egy bizonytalankodó, potenciális vásárlóval? Engem elüldözött, az biztos! Most mégis itt a kis okoskám, mert van azért, ahol azt mondják, hogy "hülye azért nem vagyok" na ott vannak jó lehetőségek és eladók is. Már csak az a kérdés, hogy én elég okos vagyok-e ehhez az okos telefonhoz!

Vannak jó megoldások, és vannak nagyon rosszak. Nálunk ez utóbbiak vannak többségben. Jókedvvel elmész az okmányirodába, hogy a neked járó autópálya matricát, amit kifizettél előre egy évre, átírasd az új autódra.  Egy pihentagyú törvényhozó persze kitalálta, hogy hogy ne lehessen megcsinálni, csak úgy, hanem csak 15 ezer forint költséggel. Tudjátok mit? Marad a matrica, ahol volt! Nem éri meg utánamenni! Köszönjük államigazgatás! Igazán érezzük a bőrünkön a gondviselést, a törődést és jóindulatot, mi lenne, ha  nem kérnénk belőle?? Miért van az, hogy még mindig nincs egymenetes ügyintézés? Miért nincs pozitív hozzáállás? Hát hiába minden?

Szürke, erős, hat sebességes, a rükverc elöl van , jelzi, ha sebességet kéne váltani, tolatóradarja is van neki, kicsit nagyobb, mint az előző, van média centere, kényelmesebbek az ülései, új szaga van, ismerős a rendszáma, mert hasonló már volt, friss, eleven, aranyos. Kifejezetten gyászos hangulatban adtam oda a kereskedőnek a kicsikét, megkértem, hogy olyannak adja majd el, aki meg is tudja becsülni. Megígérte.....

Még nem dolgoztam fel ezt a sokkot, de biztos, hogy valamiért így kellett lennie, mert egy nagy megnyugvás van bennünk, ez azt jelenti, hogy talán eddig már izgatott minket, hogy otthagy az út szélén a régi? Valószínű.... Minden esetre a szívünkhöz nőtt nagyon és nehéz volt elengedni......nagyon nehéz volt. Most örülünk persze az újdonsült jövevénynek. Ismerkedünk egymással. Azért a Casco, meg az 5 év garancia nem semmi. Hiába no! Kell a biztonság!

Van itt minden! A fiúk jól játszanak!! Épp a horvát-magyar megy......mondjuk éppen ez, egy elég gyenge meccs idáig.

A hét végén a Forma-1 lesz nálunk. Még mindig várok arra az alkalomra, hogy helikopterrel vigyenek engem a VIP páholyba. Vajon megélem egyszer? Különben nem lesz semmi abból, hogy személyesen láthassam!  Meghalok úgy, hogy nem voltam Mogyoródon? Mindig felülkerekedik a kényelem! Fotelból mindent jobban látok, gondolom én. 

A nagyjából egy tonna szilva jócskán érik azon a 3 db fán, amink van. Szakadásig tele vannak gyümölccsel! Gyönyörű!  

Montenegróban vajon van füge?? Mert akkor máris eldughatják előlem! Levadászni a plattyantott fügéket a fákról!!! A fürdés után!! Hümm de jó!

Ma este VB döntő!  A németek kiérdemelték a bizalmat, okosan, intelligensen, figyelemre méltóan játszottak. Minden esetre nem egy olyan kis vicces csapat, mint szegény brazil, amelyik elhitette magáról, hogy ő jó. Szerintem a kávéjuk a legjobb és ott álljunk is meg!  Nem kell nekik mindenben kitünni! Lehet szerénykedni is néha!

A gyönyörű, a napocskát idéző sárgabarackok lassan elfogynak. Mindenki kapott belőle egy kisebb vödörrel, nekünk is maradt minden nap jó adag, lekvár is készült, de azt nagyon sajnáltam megfőzni.

Az autóügyben még annyi, hogy a nagy darab ügyintéző, telefonon berendelgeti az embert aláírni valamilyen papirokat, eszébe sem jut az internet, vagy egy futár, szerintem még mindig hivatalosdit játszik minden kisember, aki azt hiszi, hogy ő valaki, pedig nem....Fordítva ülünk a lovon, és sajnos hátrafelé haladunk. Még jó hogy lassan megyünk, mert rossz az irány!!!

Mi van, ha egy autószervízben törölnek a listáról? Mert ma kiderült, hogy nem vittük soha oda a kicsikét, ahová évekig hordtuk, mert nem vagyunk benne a névsorban. Tök jó!  Azért mindenki gondoljon csak bele! Mikor egy autó szervízkönyvében nincsenek pecsétek, mikor a szavahihetőségedet egy kereskedő emiatt megkérdőjelezi, azért az nem egy kellemes helyzet ugye? Mit lehet bizonyítani azon, amit nem követsz el? Kapsz egy olyan gyanakvó kérdést, ami álmodban soha nem jutott volna eszedbe, de tényleg, hogy vissza van-e tekerve a km óra. Köpni-nyelni nem tudtam zavaromban, mert elképzeltem magam egy csavarhúzóval, ahogy visszafelé tekerem ezt az izét, amiről azt sem tudom, honnan tudja, hogy én mennyit megyek? Már azt sem értem, hogy hogyan tudtam röhögés nélkül állni ezeket a gyanusítgató kérdéseket? Minden esetre újabb tanulás volt. Élethosszig tanulás egy becstelen társadalomban.

Kis aranyos a blog.hu! Majdnem kitiltott a saját blogomról! Nagy nehezen emlékszem a jelszavamra, meg ilyesmire, de meglepődtem nagyon!

Voltunk Harkányban. Járunk oda évek óta. Fejlődést nem látok, csak egyszeri nagy beruházásokat, a fenntartásra nem jut pénz. Gazos, elhanyagolt telkek, bezárt vendéglők, boltok, morcos, barátságtalan szolgáltatók, rossz szolgáltatások, a züllés kezdete.

Esti sétánk során, egy róka nézett ránk a város közepén, majd egy másik, szépen elballagtak kéz a kézben jobbról balra. Másnap elmeséltem egy helybélinek, hogy mit láttam, hogy furcsa módon szürkék voltak a rókák, erre azt válaszolta, hogy azok nem rókák voltak, hanem nádi farkasok. Na tiszta szerencse! Mert ha rókák lettek volna, azért viccnek egy kicsit erősek lettek volna nem?

A fürdő, az a régi csodálatos, jó minőségű kénes, jódos csodavíz, ami azonnal gyógyít. Kár lenne ezért a gyöngyszemért, ha ebek harmincadjára kerülne! (vagy nádifarkaséra?)

Egy mosolygós napfénydarabka minden egyes sárgabarack. Minden darabot megcsodálok. Gyönyörű, tenyérnyi szépségek. Finom, és nagyszerű gyümölcsök! Nem lenne szívem lekvárt csinálni belőlük, ezért mindenki kap, aki kér. Kár, hogy postán nem tudok vitamint küldeni a szeretteimnek! Most lett meg a 7 évvel ezelőtti faültetések eredménye.

Attól félek, hogy a szilvafák pedig meg fognak szakadni a rengeteg termésbe.  Akár pálinkát is főzhetnénk!  Ezt nagyon sajnálnám..... nagy baromság lenne!

Rendeltem valamit. Mindjárt 3 db volt a csomagban. Kiszállította egy ismeretlen szállító cég. Átvettem, kibontottam, rossz volt a méret. Visszaküldtem postán. Le is mondtam róla, el is felejtettem. Igaz, hogy írtam egy kedves levelet, melyben közöltem, hogy jól benéztem a méretet és küldjenek nekem másikat, de nem vettem komolyan az egészet. Ma kaptam emailt a GLS-től, hogy hoznak valamit. Kíváncsi voltam rá, hogy mit. Nem rendeltem én semmit. Na megjött a cucc, a helyes méretben és most nagyon örülök. Őszintén szólva eddig még nem fáztam rá a neten vásárlásra! Én azért még bízom a rendszerekben! 

nem panasz, de el lehet aludni a meccseken. A játékosok szemmel láthatóan elfáradtak Brazíliában gyilkos meleg és hideg is van, az időjárás felelős viccesen rendezte. Az európai csapatok nagyrészt kihullanak, a dél-amerikaiak hülyét csinálnak belőlük, de nem a nagy csapatok, hanem a kicsik! 

Holnap a MET Othellója van soron. Ma Izus közölte velem, hogy meghallgatta a Papagino Papagénát, de Máté szerint se előtte, se utána nem hajlandó mást hallgatni. Operabarát a család.

Szombaton a családi találkozó nagyon jól sikerült. Minden falat kaja elfogyott. Kicsit szorongtam is miatta. Ilyen még nem történt meg velem.

Irány Harkány, a gyógyvízbe bele!

Mindig félve megyek színházba. Nem tud meghatni az igyekezet, ha van benne hamisság, azonnal elmegy a kedvem tőle. Ha kiabálnak, ha csendesek, ha hamisak, ha túljátszanak, ha nem jók, fel szoktam állni és leginkább hazaszaladok. Egy igazi finnyás budai polgárlány vagyok, aki kissé sznob és nagyon kritikus.

Tegnap megtörtént a csoda!!! 2x70 percet egy merő katatóniában végig figyeltem és nem zökkentett ki semmi, mert tökéletes volt a darab, az előadás, a rendezés és a színészek fényességesen jók voltak. A téma sem kutya, a nézők közül senki nem zörgött, nem beszélt, nem nézte az Iphonját, a mobilját, nem tapsolt bele, döbbenetes csend volt és kirobbanó siker. Hihetetlen!!! A Belvárosi Színház, főleg a Kulka, nem okozott csalódást már eddig sem, de ez szuperszonikus volt!

Ma szétosztogattuk a terményt. Sok sok meggy volt. Utána egy jó kis ebéd, meg Forma-1 osztrák nagydíj,és persze kártya, aztán foci Vb. Mi kell még?. Tökéletes nyári hétvége! Már csak a tenger hiányzik!

Fúúú! A darázscsípéseim mekkorára dagadtak! A bal alkaromon a csípés átmérője úgy 12 cm, kemény, viszket, meg fáj, de nagyon nagyon fáj! A jobb felkaromon az átmérője kb 4 cm, viszket, a lábamon olyan 2 cm-es és csak viszket. Nyomorékok! Pont én kellettem? Erre a savas borogatás a jó, de a méhcsípésre, a szódabikarbónás. Mindent tudok, csak segíteni nem tudok már rajta. A bal karom használhatatlanná vált.

Ma Györkönyben voltunk és nagyon jól éreztük magunkat. Livike paprikás krumplija maga volt a tökély. Aranyosak és kedvesek a régi teleházasok. Szeretjük őket és ők is minket. Ez nagy erőt ad nekünk. Van olyan, hogy 5-6 év után ugyanott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

Megjártuk az utat, Pázmánd-Budakeszi-Budapest, Besztercebánya, Árvavára, Krakkó. Remek idegenvezetés, jó busz, kissé gyatra társaság, de még a jobbik fajtából. Első osztályú szálláshely (Hotel Chopin), első osztályú kaja esténként. Az Árva vára jó magas, már eleve egy hegyre épült, de utána még legalább 50-60 méter magas, ha nem több. A sok buszban üldögélés után jól esett egy nagyot mászni. Jó későn kerültünk ágyba, reggel korán indultunk Auschwitzba. Jó kis turistabizniszt csináltak belőle a lengyelek. Csak semmi sírás-rívás, csakis kisuvickolva és újjáépítve minden. Fűvel, virággal borítva, semmi latyak, meg rámpa, meg krematórium. Na pláne, hogy semmi líra, meg lélekre hatás. Birkenau már szörnyűbb, de az olvasmányaimból nem így képzeltem és sokkal nagyobbnak gondoltam mindent. Nyilván, nagyobb is volt. Nyilván minden másképp volt, mikor szenvedő emberekkel és hullaszaggal volt terhes az egész. Mi tudjuk, amit tudunk, ha kérdeznek, mesélünk. Az biztos, hogy annak a helynek a szelleme egy palackban, vagy az emlékezetünkben, már máshol jár.... Nem mondom, hogy kiábrándító, de közel járok az igazsághoz.

Délután sétáltunk Krakkóban, szép kis város, a lengyelek kedvesek és kulturáltak. Sok a részeg ember az utcán. Valamitől nehéz nekik az élet.

Másnap irány a wielickai sóbánya. Jó sok lépcsőt mentünk lefelé. Millió látogató, jól szervezett bonyolítás, profi idegenvezetés. Utána már csak a buszozás volt hátra hazáig. Felfordult a gyomrom a buszban, alig éltem túl a dolgot, de nem bántam meg, hogy elmentem.

Ma kezdődik! Olyan, de olyan izgalmas lesz főleg persze a végén! Sör bekészítve, fagyi a hűtőben, fotelpárnák kimosva. Jöhet!

Mondjuk mindjárt egy kis kihagyás lesz az elején.

Krakkó-Auschwitz. Erről előre nem is tudom, mit írjak. Izgalmas és megrázó, már a felkészülés is. Ez az, amire úgy sincsenek szavak és nem is lesznek.......

Zöldborsóban úszkálunk Ma nem tudtam elmenni a 10 kilóval a célállomásra, mert kicsit folyik a benzin a szépséges Toyotámból, ezért egész nap pucoltuk a borsót, hogy ne menjen kárba. Na jó nem egész nap, de egész este. Egy kukac nem sok, annyi sem volt benne, kicsit macerás, de 8 csomaggal landolt a mélyhűtőben. Na aztán jöhet a többi finomság! Cseresznye, meggyel, ribizlivel, eperrel és málnával!

Ez a jó a nyárban. És addig jó, míg ilyen klasszul le tud hűlni estére a levegő! Tőlem, maradhatna egész nyáron ilyen! Hársfaillatos, nappal meleg, éjjel hűvös.